Rólunk

Vecsei H. Miklós, ifj. Vidnyánszky Attila és Osváth Gábor producer által alapított színházi alkotócsoport. A Junior Prima-díjas alkotópáros célja a magyar kulturális közélet depolitizálása, valamint a legfontosabb társadalmi kérdéseknek a művészet nyelvén való megszólaltatása. Ennek a hitvallásnak része a SUFNI díszlet- és bútorműhely, amely nem csak az előadások díszleteit gyártja, hanem szélesebb közönség által is elérhetővé teszi Bajtai Ádám és Debrei Nóra munkáit.

 

A Sztalker Csoport díszlet- és bútorműhelye: a színház és a professzionális formatervezés találkozása. Műhelyünkben minden esetben egyedi, kézzel készített tömörfa bútorok, díszletelemek készülnek Bajtai Ádám faipari mérnök kezei között, Debrei Nóra formatervezővel való közös terveik alapján. A SUFNI célja minél több emberhez eljuttatni a fa szeretetét, a bútor-újrahasznosítás lehetőségeit és a letisztult formák izgalmát.

 

A alkotói ars poeticája

“Nem. Nem kell megbánnod semmit. Legalább pusztítsunk, ha már nem teremthetünk. Bár, hány olyan alkotás van, ami megérdemli, hogy fennmaradjon? … Napjainkban kétségbeesetten igyekszünk mindent megtisztítani, fertőtleníteni, és valósággal fojtogatnak a szavak, a szavak, a képek, a hangok, amiknek semmi értelmük, semmi okuk a létezésre. Ha egy ember igazán méltó akar lenni rá, hogy művésznek tartsák, alkotói éveiben fogadalmat kellene tegyen, hogy hallgatni fog. A hallgatásnak szenteli életét. Emlékszel Rimbaud ódájára a fehér papírhoz? A semmi az, ami igazán tökéletes. Tudod mi volt Rimbaud igazán költői cselekedete? Az, hogy lemondott a költészetről, hogy elutazott Afrikába. … Ne haragudj, hogy ennyi példát idézek, de mi kritikusok ehhez értünk a legjobban. Valódi feladatunk az, hogy az emberek millióit rávegyük: abortálják el idejében azt a sok obszcén műalkotást, ami szeretne a világra jönni. Nagyon helyes, hogy lemondtál erről a filmről. Hogy nem csinálod meg. Egy nyomorék lelkű ember deformált bemutatását. Micsoda óriási önteltség kellett, hogy azt hidd, másoknak hasznára válhat, ha félelmes katalógusban eléjük tárod tévedéseidet. Vagy akár neked magadnak, örömed telik talán benne, hogy elsorolod életed valamennyi bukását? Kósza emlékfoszlányaidat? Felidézed az emberek, asszonyok árnyait, akiket sosem tudtál igazán szeretni? – Miért érzem egyszerre boldognak magamat? Kedveseim bocsássatok meg nekem. Eddig nem értettem, nem. Olyan jó elfogadni titeket. És szeretni. Milyen egyszerű. Így mindennek értelme van. Minden valóságos. Bárcsak képes volnék elmondani. … De már nem félek elmondani az igazat. Csak így nézhetek szégyenkezés nélkül az őszinte, tiszta szemetekbe. Az élet teli van örömökkel, örüljünk neki együtt. Ez az egyetlen megoldás, hogy valóban megtaláljuk önmagunkat. – Nem tudom, hogy helyes-e, amit mondasz, de megpróbálhatom, ha segítesz nekem.” Fellini – 8 és 1/2